Amikor az Enterprise legénységét hazahívják, kiderül, hogy egy a szervezeten belülről jövő megállíthatatlan erő felrobbantotta a flottát, és mindent, amit a flotta képviselt, és ezzel a világunkat válságba sodorta. Kirk kapitánynak személyes elszámolnivalója is van, elindítja az embervadászatot a háborús zónába, hogy elkapja az embert, aki maga egy tömegpusztító fegyver. Miközben hőseinket beszippantja az élet és halál világméretű sakkjátszmája, szerelmek kerülnek veszélybe, barátságok szakadnak szét, és áldozatokat kell hozni az egyetlen családért, ami Kirknek maradt, azaz a legénységért.

Vajon mi teszi a jó filmet? Abban már biztosak lehetünk, hogy J.J. Abrams tudja erre a kérdésre a választ, mert jobbnál jobb filmeket rak le elénk. Ez most sem történt másképp, az egész Star Trek franchise egyik legjobb részét hozta el nekünk.

Most már biztosak lehetünk abban, hogy nem kell aggódnunk a Star Wars hetedik része miatt, mert különlegesen jó kezekbe került. Ha a filmet egy metaforával szeretném jellemezni, a legjobban az Enterprise-al lehetne, ahogy belépsz visz magával fénysebességgel és nem engedi, hogy kiszállj, amíg le nem száll, bár nem is nagyon szeretnénk kiszállni. Magával ragadó élményt nyújt a film egyvelege, fordulatos, meglepő cselekménnyel. A történet szerint Kirk (Chris Pine) és Spock (Zachary Quinto) nyugodtan éli az életét az Enterprise legénység irányítójaként mindaddig, míg egy bizonyos John Harris (Benedict Cumberbatch) fel nem robbantja a csillagflotta londoni archívumát és innentől indulnak be az események, ennél többet nem lenne jó elárulni a sztoriról, mert így lesz élvezetes. Az alkotás végig a stáblistáig egyre jobb lesz, ez odáig tart, hogy a végén már nem is szeretnéd, hogy vége legyen. Tele csavarokkal, fordulatokkal, meglepő kiszámíthatatlansággal. A filmben azt szerettem nagyon, hogy szinte mindig kiszámíthatatlan volt, nem tudtad mi fog történni, ez a misztikum legjobban John Harris karakterén érződik, akire tökéletes választás volt Benedict Cumberbatch, mivel elismerésre méltó játékával tökéletesen összezavarja a nézőt. Aztán itt van még nekünk Kirk és Spock folytonos konfliktusai, ami sokszor megnevetteti a nézőket és néhol meg is hatja… A kisebb szereplők is jól működnek, de láthatóan rájuk hármukra van helyezve a hangsúly. Minden színész jó játékot hoz. Sokat dobott a filmen a látvány is, mivel akár az Enterprise belső díszletét nézzük akár valamelyik CGI effektet, bárhogyan, elámulunk. Az effekteknél jól kihasználták a különböző színeket. Az operatőri munkája egy másik kedvencem nagyon szép képeket vettek fel és nagyon tetszett, hogy párbeszédeknél sok közeli felvétel volt. A forgatókönyvhöz nincs máshozzáfűznivalóm akár csak Cumberbatch alakítása, ez is zseniális. A vágást is dicsérnem kell mivel remekül lettek összekomponálva az effektek, hangok a történésekkel. A zene kiválóan illett a filmhez, a hangeffektek pedig igazán elképesztőek. Az egyedüli gondom a 3D, mivel az nagyon ritkán adott hozzá a filmhez (ami konvertált filmnél nem is nagyon szokott máshogy lenni), de ez megbocsátható, mivel maga Abrams [rendező] sem rajong a 3D-ért, valószínűleg a stúdió erőltette a még gigászibb bevételért. Összességében számomra a film zseniális és alig várom, hogy eredeti nyelven is láthassam.

Végső értékelés: 10/9